MOHU az EPR - Kiterjesztett Gyártói Felelősség - rendszerről:

 

Miért van szükség a kiterjesztett gyártói felelősség bevezetésére? 

Korunk egyik legnagyobb problémája a nem megfelelően kezelt hulladék kérdése. Az elmúlt évtizedekben ugyanis megsokszorozódott a háztartások, intézmények és az ipar által együttesen termelt hulladék mennyisége. Mind az ipari, mind pedig a háztartási hulladék jelentős része azonban sajnos még mindig nem kerül vissza az anyag körforgásba, újrahasználat vagy újrafeldolgozás, esetleg energetikai hasznosítás hiányában viszont jelentős terhelést jelent a természetnek, ezzel veszélyeztetve mindannyiunk jövőjét.

Az Európai Unió szigorú irányelvekben határozta meg, hogy a tagállamokban keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét hasznosítsák újra, hogy így kerüljön be a körforgásos gazdaságba. A MOHU ennek a folyamatnak a megvalósításában vesz részt, újragondolva a hulladék szerepét - közösen azokkal, akik termelik, illetve kezelik vagy hasznosítják azt. 

A körforgásos gazdasági modellben minden nem megújuló anyag zárt körben kering. A körforgásos gazdaságban ideális esetben a keletkező hulladék több mint a fele hasznosul, másodlagos nyersanyagként visszakerül az ipari termelésbe.

Ki számít kötelezettnek?

A 80/2023. KR, 16§., illetve a Ht. 2. § (1) 16 alapján:

• a körforgásos termék gyártója/első belföldi forgalomba hozója
• ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő, az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza

Az, hogy mi minősül a díjfizetés szempontjából forgalomba hozatalnak, a 80/2023. KR rendelet részletesen kifejti a 16. §-ban:

• a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása
• külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is
• a saját célú felhasználás
• adóraktárból vagy termékdíj raktárból a termék belföldre történő kitárolása

 

Mit jelent az EPR rendszer?

 

Kikre vonatkozik az EPR?

 

Hogy történik az elszámolás?

 

Mi a gyártók felelőssége a körforgásos gazdaságban?

Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR, azaz extended producers responsibility). 

Az EPR alapvetése, hogy a termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés – tehát a gyűjtés, a kezelés, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás – mind a gyártók, vagy első belföldi forgalomba hozók felelőssége és fizetési kötelezettségük kell, hogy legyen.  Alapelv szinten a gyártó felelős a hulladék kezelésének megszervezéséért és finanszírozásáért, melyből az első tevékenységet kollektív módon más is teljesítheti helyette. Ennek megfelelően Magyarországon a MOHU szervezi meg az EPR alá tartozó gyártói kötelezettségeket a gyártók finanszírozásából.

2023 július 1-től a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség: 

• csomagolások, 
• egyes egyszer használatos műanyag termékek,
• elektromos és elektronikus berendezések,
• elemek és akkumulátorok,
• gépjárművek,
• gumiabroncs,
• reklámhordozó és irodai papír,
• sütőolaj és -zsír,
• textil termékek,
• fából készült bútorok. 

Mi a teendője az EPR gyártóknak? 

A gyártónak április 1-től regisztrálnia kell a MOHU Partner Portálján abból a célból, hogy létrejöjjön a közvetlen kapcsolattartási felületet a gyártói kötelezettségeket a gyártó nevében teljesítő koncessziós társasággal. Egyéni teljesítők – a megengedett termékörökben – itt tudják kezdeményezni az egyéni teljesítésre vonatkozó egyedi szerződések megkötését is.

Fontos azonban, hogy a gyártó a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően, kérelmezni köteles az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét. Egyéni teljesítő esetén ehhez szükség lesz a MOHU-val kötött egyéni teljesítési szerződés bemutatására is.

A későbbiek során a hatóság felé kell megtenni az előző negyedéves kibocsátásra vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatást a jogszabályban megadott körforgásos termékkód logika szerint, mely mennyiségi adatokat a koncessziós társaság a hatóságtól kapja meg (tehát nem a MOHU felé lesz negyedéves jelentési kötelezettsége). Az első adatszolgáltatás 2023 3. negyedévére 2023. október 20-ig esedékes a jogszabálytervezet szerint, majd minden negyedévet követő hónap 20-a a adatszolgáltatási határidő. 

A hatóság felé megadott mennyiségi adatszolgáltatást a MOHU a hatóságtól kapja meg. Figyelembe véve a miniszteri rendeletben az adott évre kihirdetett EPR díjakat, a MOHU kiállítja az adott gyártó részére az általa forgalomba hozott körforgásos termék kategóriákra és mennyiségekre vonatkozóan a számlát a negyedéves gyártói felelősségi díjról, melynek összegét a gyártó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére. A gyártótól a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat tehát a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket.

A gyártó a Partner Portálon keresztül tudja nyomon követni a koncessziós társasággal szemben fennálló kötelezettségeit, egyenlegeit és egyéb folyamatban lévő ügyeit.

A MOHU Partner Portálon történő partner regisztrációval többféle szerepkörben is el tud járni egy gazdasági szereplő, a meglévő partner regisztrációja alatt többféle szerepkört is felvehet. (pl: Kiterjesztett gyártói felelősség rendszer (EPR), hulladékbirtokos gazdálkodó szervezet)

Segítünk megkönnyíteni a napi szintű adatbetöltési feladatokat. Részletekért kattintson ide:

Adatbetöltés API-n keresztül

Mi történik a körforgásos termékekkel?

AZ EPR rendszerben a MOHU gondoskodik a körforgásos termékből képződő hulladék átvételéről, gyűjtéséről, elszállításáról, előkezeléséről, kereskedelméről és kezelésre történő átadásáról, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartásáról és üzemeltetéséről.

Az EPR hozzájárul ahhoz, hogy az európai uniós előírásoknak megfelelően 2040-ig a teljes hazai települési hulladékmennyiség 65%-át újrafeldolgozzuk hazánkban. 

Amennyiben kérdése van az EPR rendszer működésével kapcsolatban, kérjük tekintse meg a MOHU által összeállított kérdések-válaszok listát, vagy vegye fel a kapcsolatot ügyfélszolgálatunkkal.

forrásom a https://mohu.hu/nem-lakossagi-ugyfelek/kiterjesztett-gyartoi-felelosseg-epr 

 

A többutas raklapokkal, újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos speciális szabályozási háttér bemutatása I. rész

Az újrahasználható csomagolószerek kezelése a legtöbb vállalkozás számára komoly fejtörést, adminisztrációs szabályok betartását várja el. Sajnos a termékdíj-kötelezettség pontos megállapításához több „ökölszabályt” is figyelembe kell venniük. A legtöbb esetben a nehézséget az okozza leginkább, hogy a vállalatok logisztikai rendszere nincs összhangban a jogalkotói elképzeléssel, hogy vajon hogyan is működhetnek a való életben a szállítmányozási folyamatok. Jelen összegfoglaló a leggyakrabban előforduló göngyöleg mozgásokat mutatja be, beazonosítva a termékdíjjal kapcsolatos legfontosabb kötelezettségeket, szabályokat és megtakarítási lehetőségeket.

A kötelezettséget most nem a raklap gyártó vállalkozások oldaláról vizsgáljuk meg, mert náluk relatív egyszerűbb a történet. A 4415-ös vtsz számú termék kötelezettnek minősül (főleg, ha egyszer használatos), amivel a gyártó cégek tisztában is vannak, főleg, ha az egyutas csomagolószer. Viszont a csomagolást végzőknek, becsomagolt terméket behozóknak speciális szabályozási kötelezettségük és lehetőségük van, akár optimalizálni a raklapokkal kapcsolatos folyamataikat.

Mindenek előtt meg kell vizsgálni, hogy mi minősül újrahasználható csomagolószernek: olyan csomagolószer, amely az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás – Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra;

A leggyakrabban előforduló újrahasználható csomagolószerek a többször felhasználható, EUR raklapok, melyeknek nyilvántartása komoly fejtörést okoz a vállalkozásoknak. Viszont rengeteg speciális forgó raklapot, műanyag ládát (KLT, szállító konténer), IBC tartályt, rácsos szállító konténert (gitterbox), raklap magasító keretet, fém ládákat és fém, vagy műanyag raklapokat, szállító állványokat is alkalmaznak a piaci szereplők. A szabályozás speciális elemeket tartalmaz, akár a kötelezettség megállapítása is nehézségekbe ütközik.   

Most nézzük sorban a kötelezettséget, az újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatosan:

Belföldi előállítású újrahasználható csomagolószerek: Csomagolást végző vállalkozásként ugyan úgy, mint minden más csomagolószernél el kell tudnunk dönteni, hogy mi számunkra az optimális: ha a beszállítónk megfizeti a termékdíjat, vagy ha esetleg megtaláljuk a módját annak, hogy mi válhassunk kötelezetté. Jellemzően akkor akarunk kötelezetté válni, ha a göngyölegeket forgatjuk, vagy külföldi értékesítéshez is felhasználjuk azokat. A belföldön forgó göngyölegek speciális szabályait a következő cikkünkben mutatjuk be részletesen, de az átvállalásról beszélnünk kell általánosan, ugyanis ezzel a külföldre kerülő göngyölegek termékdíját meg tudjuk takarítani, viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy a belföldi értékesítéshez (vagy saját célból) felhasznált, átvállalva beszerzettek után a termékdíj kötelezettség keletkezik.

Külföldi előállítású újrahasználható csomagolószerek: A termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatalkor vagy első saját célú felhasználáskor keletkezik. Kivéve, ha alkalmazzuk a speciális, forgó göngyölegekre vonatkozó szabályokat. Ha a külföldről behozott göngyöleget kizárólag külföldi értékesítéshez használjuk fel, úgy kötelezettség sem keletkezik.

Külföldről más termék alkotórészeként, tartozékaként történő újrahasználható csomagolószer behozatal:

A jogalkotó mentesíteni akarta azokat a göngyölegeket, amik nem Magyarországon válnak hulladékká, mert visszaszállításra kerülnek külföldre bizonyos időn belül. Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontját követő 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították. Ebben az esetben a saját célú felhasználás a kicsomagolást jelenti, oly módon, hogy nem válik a csomagolószer hulladékká és megfelel az újrahasználható csomagolószer meghatározásának.

Viszont a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől – kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő külföldről visszahozott újrahasználható csomagolószer elválasztását –, amennyiben a csomagolást alkotó csomagolószer után a termékdíj-kötelezettség nem került korábban teljesítésre vagy a csomagolószer termékdíja visszatérítésre került. Tehát ezt a jogi passzust megfordítva, az értelmezésünk szerint a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő külföldről visszahozott újrahasználható csomagolószer után nem keletkezik kötelezettség, amennyiben a korábbiakban az teljesítésre került.

Néhány további gondolat a témában, mely elsődlegesen gyakorlati tapasztalaton alapszik és az esetleges konkrét ügyekben további elemzés szükséges.

·         A belföldről beszerzett használt raklap után nincs termékdíj kötelezettség, mert más már megfizette a termékdíjat

·         A külföldről behozott használt raklap után fennáll az érintettség, amennyiben nem kerül külföldre visszaszállításra, mert belföldön még nem fizette meg utána a kötelezettséget senki.

·         A CHEP (kék színű) raklap után nem áll fent a kötelezettség, mert az engedélyezett bérleti rendszer szabályainak megfelel. Még akkor sem, ha az külföldről érkezik áruval, vagy üresen.

·         Külföldre történő értékesítés esetén nem lehet a termékdíjat visszaigényelni a használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után, kivéve az újrahasználható csomagolószer-nyilvántartásban található csomagolószer esetében. Nyilvántartás szabályai alapján.

·         Javasolt a raklapokat külön cikkszámon nyilvántartani, kategóriákat meghatározni, készlet mozgást rendszer szinten vezetni. Javasolt kategóriák (amelyik előfordulhat): Külföldi áruval érkező, Külföldről üresen érkező, Belföldi használt raklap, Belföldi új raklap, Belföldről átvállalva beszerzett.

·         Egy optimális göngyöleg kezelési rendszer felépítése: Külföldi értékesítéshez a külföldről érkező, átvállalva beszerzett göngyöleget célszerű felhasználni, Belföldi értékesítéshez viszont a használt raklapot.

·         A fém raklapok, szállító állványok, a vtsz számuk miatt nem minősülnek kötelezett csomagolószernek

·         A 300 liternél nagyobb vas, acél és alumínium tartályok, hordók az űrtartalmuk alapján nem minősülnek kötelezett csomagolószernek

·         Az IBC tartályok, műanyag hordók után sem áll fent az érintettség, amennyiben 300 liternél nagyobb az űrtartalmuk, de itt meg kell vizsgálni, hogy van-e termékdíjköteles részegysége a „szállító eszköznek”, mint például fa, vagy műanyag raklap, műanyag kupak, amikre a részlet szabályokat alkalmazni kell attól még, hogy a „fő termék” kivételként került meghatározásra.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalónkkal segítséget tudtunk nyújtani az többutas raklapokkal, újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos termékdíj kötelezettségének világában való eligazodáshoz, mind a környezet védelmének, mind a fizetési kötelezettség optimalizálásához megfelelő rendszer kialakításhoz.

forrásom a https://ktdt.hu/a-tobbutas-raklapokkal-ujrahasznalhato-csomagoloszerekkel-kapcsolatos-specialis-szabalyozasi-hatter-bemutatasa-i-resz/