VESZÉLYES ÁRU RAKTÁRLOGISZTIKA

IBC konténert szeretne vásárolni olcsón, ingyenes kiszállítással? Kattintson ide!!

(Ha más típusú tartályt szeretne akkor is kattintson ide!!!)

Egyesek szerint a veszélyes áru raktárlogisztika jó üzlet, mások úgy vélik, hogy túl keskeny a

pálya és igen nagy invesztíciót igényel. Mindenestre tény, hogy Európa szerte „gomba” mód

szaporodnak a speciális veszélyes áruk kezelésére alkalmas raktárak, logisztikai központok.

Alfréd Talke a BASF logiszikára 2005. augusztusi átadással indít egy 21.000 m

2– es

raktárbázist Schwarzheide - ban, melyből 10.000 m2

gyúlékony folyadékok tárolására is

alkalmas hőmérsékletszabályozott rész. A beruházás 5 mill. EUR, az üzlet 25 éves futamidőre

lett tervezve.

A hamburgi Beiersdorf 15.500 palettahelyes magasraktára 6 mill. EUR-ba került.

Különlegessége az un. Oxy Reduckt, mely az automatizált tárlórészben 15% alá csökkenti az

oxigénkoncentrációt.

A BASF 119x45x34 m-es lakkraktára napi 2000 paletta veszélyes árut képes kezelni.

Összkapacitása 30.500 palettahely.

Nyilvánvaló, hogy a „vegyipari outsourcing” a „Just-in-Time” szállítások leginkább a

veszélyes áru raktárakat terhelik. Megfelelő mennyiségű és minőségű veszélyes áru elosztó

központra van szükség szerte Európában és Magyarországon is, hogy a vegyipar elvárásait a

logisztikai szolgáltatás terén teljesíteni lehessen.

Az európai vegyipar Kínára figyel. Kínában nagyon alacsonyak a vegyszerek előállítási

költségei. Ma már minden szinte „Made in China”. „Aki ma Kínába beruház az nyolc év

előnyre tesz szert, aki csak nyolc év múlva fog beruházni az nyolc évvel lemarad”- mondja a

Degussa.

Térség

2000

2008

EU

33.9%

31.8% (-2.1%)

USA + Kanada

21%

18.9% (-2.1%)

Japán

12.5%

10.1% (-2.4%)

Kína

15.3%

20.4% (+5.1%)

Egyéb

17.3%

19.1% (+1.8%)

A világ vegyiparának alakulása 2008-ra a finomvegyszerek és speciális kemikálik terén

Ha valaki 10.000 Tonna kapacitású vegyszer gyártó üzemet kíván építeni Európában az 20

mill. EUR inveszticót igényel. Kínában ugyanez 5 mill. EUR-ba kerül. Bár Kínában 105 fő

élő munkaerővel üzemel a gyár, addig Európában 35 fő a létszám, de még így is az Európai

összköltségnek csak az 55%- át éri el.

Azt lehet mondani, hogy finomvegyszerek terén, Kínában 23-64% közötti az összköltség az

Európaihoz viszonyítva.

Mindezek meghatározzák a vegyipari kereskedelem irányát, növelik a távol kelet szerepét, és

ez kihat a veszélyes áru logisztikára is. Nemcsak veszélyes áru logisztikai raktárakra, hanem

átrakó - és kombi terminálokra is szükség van ahhoz, hogy a vegyipari igények megfelelő

módon kezelhetők legyenek.

Az útirányokra és a kombi forgalomra kihat a német útadó bevezetése is. Frankfurt és

Hamburg közel azonos távolságra van egymástól, mint Frankfurt és Rotterdam ugyanakkor az

útadóban jelentős különbségek mutatkoznak. Vasúton még kedvezőbb a Benelux – kikötőket

használni az olcsóbb szállítás miatt mint a német kikötőket..

Példa egy veszélyes áru konténer szállításra

Közlekedéshordozó

Kombinált forgalomban

Közúton

honnan

Hamburgi kikötő

át

Nürnberg

-

hová

Bamberg

Adóköteles út

105 km

536 km

Maut

15,75 EUR

80,39 EUR

Kombi

20,64EUR(50TEU/vonat)

-

Úthasználati Költség

36.39 EUR

80,39 EUR

A vegyipari termékek-félkész termékek „visszaszállítása” Európába – a távol keleti

kereskedelem - bonyolulttá teszi a veszélyes árukkal kapcsolatos logisztikai feladatokat. Az

európai veszélyes áru szállítási előírások, elsősorban az ADR és a RID alkalmazása a tengeri

előírásokkal, az IMDG - kódexel összefüggésben számtalan szakmai problémát vet fel.

Például az UN0336 1.4G osztályozású veszélyes áru mely papírdobozokba lett csomagolva az

ADR szerint együtt szállítható az UN3051 4.2(4.3) osztályozású veszélyes áruval, mely

kisebb méretű tankkonténerben van. Azaz egy konténerben el lehet helyezni a kétféle

veszélyes árut. De ez az IMDG – kódex szerint nem lehetséges, tilos.

A SEVESO II – 96/82/EK Direktíva- irányelv módosítása is kihat a veszélyes áru logisztikai

raktárakra és átrakó terminálokra.

A módosítások érintik az alsó és felső küszöbértékek mennyiségi határait is. A mennyiségek –

jelentős mértékben - csökkennek.

Magyarországon jelenleg 107 veszélyes üzemet tartanak nyilván, melyből 62 alsó

küszöbértékű és 44 felső küszöbértékű veszélyes üzem. Budapesten 12 alsó küszöbértékű

üzemet és 4 felső küszöbértékű üzemet tartanak nyílván. Ezek között logisztikai szolgáltatók

és raktározással foglalkozó cégek nincsenek. A küszöbértékek csökkenése azzal jár, hogy a

SEVESO II köteles üzemek száma nőni fog.

A vegyipari cégek a SEVESO II szerinti küszöbmennyiségeken belül próbálnak készletezni,

ami egy intenzív logisztikai hátteret igényel, hogy a kritikus vegyszerekből éppen csak annyi

legyen az üzemben, amennyi a gyártáshoz szükséges. A mennyiségi határok csökkentésével

ez a probléma csak fokozódik majd.

Ugyanakkor a budapesti és jelentősebb vidéki veszélyes üzemek is „beszorultak” a városba.

Nincs igazán lehetőség így a terjeszkedésre városon belül.

A legkritikusabb terület – főleg a növényvédő szer üzletágak - az ADR UN3077 és UN3082

környezetre veszélyes anyagok köre. Ezek a veszélyes anyagok és készítményekre vonatkozó

szabályozás szerint gyakran tartoznak az R50, R50/53, R51/53 kockázati (Risk)

mondatokhoz.

SEVESO II mennyiségi határok változásai 2005.07.01-től:

Alsó küszöbérték

Felső küszöbérték

R mondat

2005.06.30-ig

2005.07.01-től

2005.06.30-ig

2005.07.01-től

50,50/53

>200T

>100T

>500T

>200T

51/53

>500T

>200T

>2.000T

>500T

A vegyipar elvárásainak megfelelő gyakorlatban is jól működő veszélyes áru logisztikai

raktárak tervezése és üzemeltetése ma a VCI koncepció alapján történik.

VCI Raktárspecifikus osztályozási rendszere veszélyes áru logisztikai raktárakban:

1 Raktárosztály: Robbanó anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik. Az OBM –

Országos Bányaműszaki Felügyelet az illetékes hatóság a robbanóanyagokkal kapcsolatos

osztályozásban és követelményrendszerben.

2A Raktárosztály: Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok

Az ADR osztályozáshoz képest egyes anyagok raktárspecifikus hozzárendelése eltérő.

Például: Hidrogén cianid, Hidrogén fluorid.

2.B Raktárosztály: Aeroszolok

Az Aeroszolok a 94/1/EK direktíva szerint meghatározott veszélyes áruk. Az ADR 2 osztálya

szerinti UN1950 azonosító szám szerinti veszélyes árukat raktárspecifikusan külön kell

kezeleni.

3.A Raktárosztály: Gyúlékony folyadékok

Az ADR osztályozáshoz képest eltérő raktárspecifikus szempontok is érvényesülnek.

Például: vízzel való oldhatóság kérdése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat(OTSZ) és a

kapcsolódó tűzvédelmi előírások meghatározó jelentőséggel bírnak.

Az ADR szerinti viszkózus anyagok(egyes festékek és paszták), melyek lobbanáspontja és

oldószer szétválási próbája alapján már nem tartoznak a 3.A osztályba azokat a 10 osztályhoz

kell rendelni.

Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.

3.B Raktárosztály: Éghető folyadékok

Az ADR osztályozáshoz képest eltérő raktárspecifikus szempontok is érvényesülnek.

Például: vízzel való oldhatóság kérdése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat(OTSZ) és a

kapcsolódó tűzvédelmi előírások meghatározó jelentőséggel bírnak.

A 10 osztályba tartoznak az 55 oC-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, melyek vízzel

keverednek. Az ADR 3(III) anyagai között ilyen anyagokkal találkozni lehet.

Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.

4.1A Raktárosztály: Gyúlékony szilárd anyagok

Az osztályozás egy része az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

Az önreatív és érzéketlenített robbanóanyagok tartoznak ebbe a csoportba illetve a

robbanóanyagokra vonatkozó előírások szerint az I-III robbanóanyag raktárcsoport anyagai.

4.1B Raktárosztály: Gyúlékony szilárd anyagok

Az osztályozás egy része az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

Figyelembe kell venni továbbá a 92/69/EK direktívát és az égésszám meghatározására

vonatkozó módszereket. (Égésszám: 6).

Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.

4.2 Raktárosztály: Öngyúlladásra hajlamos anyagok

Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

Vizsgálatok a 92/69/EK direktíva A13 előírásai szerint.

4.3 Raktárosztály: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai biztonságra

vonatkozó előírások szerint történik.

5.1A Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai biztonságra

vonatkozó előírások szerint történik.

Az UN szám szerinti az erősen gyújtó hatású anyagok raktárosztálya. Például: UN1445

Bárium klorát.

5.1B Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai biztonságra

vonatkozó előírások szerint történik.

Az UN szám szerinti a gyújtó hatású anyagok raktárosztálya. Például: UN1446 Bárium nitrát

vagy UN1466 Vas nitrát.

5.1C Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok

Az ammónium- nitrát tartalmú műtrágyák. Csoportosításuk bonyolult A-E –ig. meghatározó

az ammónium – nitrát tartalom és az egyéb összetevők aránya.

5.2 Raktárosztály: Szerves Peroxidok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

6.1A Raktárosztály: Éghető mérgező anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Nagyon mérgező és mérgező anyagok melyek vízzel keverednek és lobbanáspontja 55

o

C-nál

magasabb, vagy vízzel nem keverhető anyagok, melyek lobbanáspontja 100

o

C-nál magasabb.

Szilárd anyagoknál az égésszám:2,3,4,5.

6.1B Raktárosztály: Nem éghető mérgező anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Szilárd anyagok égésszáma: 1.

6.2 Raktárosztály: Fertőző anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

7 Raktárosztály: Radioaktív anyagok

Az OAH – Országos Atomenergia Hivatal az illetékes hatóság.

8A Raktárosztály: Éghető maró anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Maró anyagok melyek vízzel keverednek és lobbanáspontja 55

o

C-nál magasabb, vagy vízzel

nem keverhető anyagok, melyek lobbanáspontja 100

o

C-nál magasabb.

Szilárd anyagoknál az égésszám:2,3,4,5.

Az ADR 3 osztályában illetve a 3A és 3B raktárosztályban is vannak maró anyagok.

8.B raktárosztály. Nem éghető maró anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Szilárd anyagok égésszáma: 1.

9 Raktárosztály: -

10 Raktárosztály: Éghető folyadékok kivéve 3A és 3B-t

Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Vízzel keverednek és lobbanáspontja 55

o

C-nál magasabb, vagy vízzel nem keverhető

anyagok, melyek lobbanáspontja 100

o

C-nál magasabb.

Lobbanáspontmeghatározás 92/62/EK Diretíva A9 módszere alapján.

11 Raktárosztály: Éghető szilárd anyagok

Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Kevésbé mérgező szilárd anyagok(pl.ADR 6.1(III) és UN3077 ide tartozhat. A nem veszélyes

áruk is ide sorolandók. Például papírgöngyöleg vagy faraklapok.

12 Raktárosztály: Nem éghető folyadékok

Kevésbé mérgező szilárd anyagok(pl.ADR 6.1(III) és UN3082 ide tartozhat. A nem veszélyes

áruk is ide sorolandók.

13 Raktárosztály: Nem éghető szilárd anyag

Kevésbé mérgező szilárd anyagok (pl. ADR 6.1(III) és UN3077 ide tartozhat. A nem

veszélyes áruk is ide sorolandók. Például üres fémhordók

Halmazállapot megjelölése:

Azoknál a raktárosztályoknál, melyeknél a halmazállapot (szilárd vagy folyékony) az

elnevezésből nem egyértelműen meghatározott, az osztály után szilárd anyag esetén „S” betűt

folyadék esetén pedig „L” betűt kell írni. Például 6.1A(S) vagy 6.1A(L).

Együttraktározási tilalom előírásai:

Az együtt tárolási lehetőségek a raktárosztály alapján vannak szabályozva. A rendszer

bonyolult, a szabályozás több szintű.

A. Elkülönítési előírások (szeparálási kötelezettség):

Ebben az esetben külön raktárban vagy külön raktárszakaszokban kell tárolni a különböző

anyagokat. A külön raktárszakaszt legalább F90 tűzállóságú fallal kell leválasztani. Ezzel

gyakorlatilag külön tűzszakaszokban tárolhatók csak az elkülönítésre kötelezett anyagok.

B. Elválasztási előírások (elválasztási kötelezettség):

Ebben az esetben ugyanabban a raktárban vagy raktárszakaszban tárolhatók a különböző

anyagok, de megfelelő távolságot vagy fizikai gátat ( pl. fallal elválasztás, LGK12 vagy

LGK13 raktárosztályú áru közbenső betárolása) kell képezni az elválasztásra kötelezett áruk

között.

C. Csoport és anyagspecifikus követelmények:

Egyrészt az együttraktározási táblázat hivatkozásai szerint különleges szempontokat (1-18)

kell figyelembe venni.

Másrészt a Biztonsági adatlap szerinti anyagspecifikus követelményeket és biztonsági

előírásokat is figyelembe kell venni.

A tárolt mennyiség függvényében lehetőség van bizonyos engedményekre, az

együttraktározási tilalomra vonatkozó előírásokban.

Kármentő alkalmazása az árufogadás és raktározás során és padozat :

Nagyon lényeges, hogy szállítási, azaz UN típusjóváhagyott csomagolásokban vagy nem

szállítási csomagolásokban, történik a tárolás. Például 24%-os Etanol oldat 1000L

mennyiségben egy UN típusjóváhagyott IBC – ben nincs különleges követelmény. De abban

az esetben, ha nem UN típusjóváhagyott csomagolásban, van az etanol oldat, akkor a

padozatra és kármentőre vonatkozó követelmények már megjelennek.

A 24%-os etanol oldatról azt kell tudni, hogy nem veszélyes áru. Mégis, ha a veszélyes áru

előírásoknak megfelelő szállítási csomagolásokban tárolják, akkor egyszerűbb a szállítási

láncba bekapcsolni.

Ha egy IBC tartálytestét a kezelés során egy targonca villával véletlenül kiszúrják akkor a

teljes tartalom egy része kifolyhat. Kármentő tartály szükséges, feltéve, ha a kezelőszemélyzet felkészült a tömítetlenség megszüntetésére.

Írta:Sárosi György Veszélyesáru Szakértő

Szerkesztette: Lajkó Gábor

Mi is az az IBC?....

A polietilén szállító és tároló tartályokról... (IBC)

Az IBC rövidítés az angol elnevezés, az "intermediate bulk container" kezdőbetűiből áll.
A polietilén IBC-k minden tekintetben kielégítik az ADR (Accorde européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route) vonatkozó előírásait.

Alkalmasak az ADR-ben meghatározott veszélyes folyadékok, közúti és vasúti szállítására. A polietilén IBC-k megfelelnek az élelmezésügyi előírásoknak, így jól használhatók borok, üdítőitalok, gyümölcs-sűrítmények, ivóvizek tárolására és szállítására.

0,5 - 0,64 - 0,82 - 1,020 m³-es űrtartalommal készülnek, önhordó és halmozható kivitelben. Geometriai kialakításuk biztosítja a leggazdaságosabb helykihasználást a szállítás és tárolás során.

Az alkalmazott gyártástechnológia - rotációs formázás - és a felhasznált alapanyagok biztosítják a termékek jó minőségét, a hosszú és biztonságos használhatóságot a napfényen, szabadban való tárolás mellett is.

A gyártáshoz felhasznált alapanyag UV stabilizált. A tartályok (IBC-k) -20°C és +45°C közötti hőmérséklettartományban alkalmazhatók.

A méretek, árak megtekintéséhez látogasson el WEBSHOPunkba !

Szerkesztette: Lajkó Gábor

IBC tartályok képei:

Szerkesztette: Lajkó Gábor

IBC tartályok - ADR rendelet

28/2002. (XII. 9.) GKM rendelet

a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ,,A'' és ,,B'' Mellékletének kihirdetésérõl és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet módosításáról

A rendelet hatálybalépésének idõpontja a kihirdetést követõ 15. nap.

Egyidejûleg hatályát veszti a 16/1997. (X. 6.) KHVM és a 18/1999. (VI. 9.) KHVM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Mellékletének módosításának és kiegészítésének kihirdetésérõl.

A módosításokat és kiegészítéseket az 1. sz. melléklet tartalmazza, a belföldi közúti szállításokra a 2. rész mellékletében foglalt kiegészítésekkel érvényes.

Az A Melléklet 7 részbõl áll, a B Melléklet a 8. és a 9. részt tartalmazza.

Az A Melléklet az általános és a veszélyes anyagokra, tárgyakra vonatkozó elõírásokat, a B Melléklet pedig a szállítóeszközökre és a szállításra vonatkozó szabályozást tartalmazza. A rendeletet, valamint az A és B Mellékletek tartalomjegyzékét a következõkben ismertetjük.

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1979. évi 19. számú törvényerejû rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § (1) A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodásnak – a többször módosított – 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel (a továbbiakban: R.) kihirdetett ,,A'' és ,,B'' Melléklete módosítását és kiegészítését egységes szerkezetben e rendelettel kihirdetem, a módosításokat és kiegészítéseket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Belföldi közúti szállításokra az ,,A'' és ,,B'' Melléklet elõírásait az e rendelet 2. számú mellékletében lévõ kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § Az R. 3/A. §-a a következõ francia bekezdéssel egészül ki:
,,
– a Bizottság 2001/7/EK irányelve a Tanácsnak a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 94/55/EK irányelvének a mûszaki fejlõdés miatti harmadik módosításáról.''

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, egyidejûleg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ,,A'' és ,,B'' Melléklete módosításának és kiegészítésének kihirdetésérõl szóló 16/1997. (X. 6.) KHVM rendelet és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ,,A'' és ,,B'' Melléklete módosításának és kiegészítésének kihirdetésérõl szóló 18/1999. (VI. 9.) KHVM rendelet hatályát veszti.

1. számú melléklet a 28/2002. (XII. 9.) GKM rendelethez

A VESZÉLYES ÁRUK NEMZETKÖZI KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS

(ADR)

„A” ÉS „B” MELLÉKLETE

A Megállapodás eredeti címe:

Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route (ADR)

A magyar szöveg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által közzétett, 2001. július 1-jétõl érvényes, francia és angol nyelvû ECE/TRANS/140. sz. kiadvány és a Mellékletekhez hatályba lépett módosítások alapján készült.

TARTALOMJEGYZÉK

„A” MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK ÉS A VESZÉLYES ANYAGOKRA ÉS TÁRGYAKRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

1. rész Általános elõírások

1.1 fejezet Hatály és alkalmazási terület

1.1.1 Szerkezet

1.1.2 Hatály

1.1.3 Mentességek

1.1.4 Más szabályzatok alkalmazhatósága

1.2 fejezet Meghatározások és mértékegységek

1.2.1 Meghatározások

1.2.2 Mértékegységek

1.3 fejezet A veszélyes áruk szállításában részt vevõ személyek képzése

1.3.1 Hatály és alkalmazási terület

1.3.2 A képzés jellege

1.3.3 Dokumentálás

1.4 fejezet A résztvevõk biztonsággal kapcsolatos kötelezettsége

1.4.1 Általános biztonsági elõírások

1.4.2 A fõ résztvevõk kötelezettsége

1.4.3 A többi résztvevõ kötelezettségei

1.5 fejezet Eltérések

1.5.1 Ideiglenes eltérések

1.5.2 (fenntartva)

1.6 fejezet Átmeneti elõírások

1.6.1 Általános elõírások

1.6.2 Tartályok a 2 osztályhoz

1.6.3 Rögzített tartányok (tartányjármûvek), leszerelhetõ tartányok és battériás jármûvek

1.6.4 Tankkonténerek és MEG-konténerek

1.6.5 Jármûvek

1.6.6 7 osztály

1.7 fejezet Általános követelmények a 7 osztályra

1.7.1 Általános elõírások

1.7.2 Sugárvédelmi program

1.7.3 Minõségbiztosítás

1.7.4 Külön megegyezés

1.7.5 Egyéb veszélyes tulajdonságokkal bíró radioaktív anyag

1.8 fejezet Biztonsági követelmények betartását biztosító ellenõrzések, ill. a biztonságot elõsegítõ egyéb intézkedések

1.8.1 A veszélyes áruk hatósági ellenõrzése

1.8.2 Hivatali együttmûködés

1.8.3 Biztonsági tanácsadó

1.8.4 Az illetékes hatóságok és az általuk kijelölt szervezetek jegyzéke

1.8.5 A veszélyes árukkal kapcsolatos eseményekrõl szóló jelentés

1.9 fejezet A szállítás korlátozása az illetékes hatóságok által

2. rész Osztályozás

2.1 fejezet Általános elõírások

2.1.1 Bevezetés

2.1.2 Az osztályozás alapelvei

2.1.3 A név szerint nem említett anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolása

2.1.4 Minták besorolása

2.2 fejezet Az egyes osztályokra vonatkozó elõírások

2.2.1 1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak

2.2.2 2 osztály Gázok

2.2.3 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok

2.2.41 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

2.2.42 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok

2.2.43 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztõ anyagok

2.2.51 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

2.2.52 5.2 osztály Szerves peroxidok

2.2.61 6.1 osztály Mérgezõ anyagok

2.2.62 6.2 osztály Fertõzõ anyagok

2.2.77 osztály Radioaktív anyagok

2.2.88 osztály Maró anyagok

2.2.99 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

2.3 fejezet Vizsgálati módszerek

2.3.0 Általános elõírások

2.3.1 Kiizzadási vizsgálat az A típusú robbantóanyagokhoz

2.3.2 A 4.1 osztály nitrocellulóz keverékeire vonatkozó feltételek

2.3.3 A 3, a 6.1 és a 8 osztályba tartozó gyúlékony folyékony anyagok vizsgálata

2.3.4 Vizsgálat a folyékonyság meghatározásához

2.3.5 Vizsgálat az anyagok vízi környezetben mutatott ökotoxicitásának, lebomlással szembeni ellenállásának és bioakkumulációjának meghatározására a 9 osztályba történõ besoroláshoz

3. rész A veszélyes áruk felsorolása, különleges elõírások és a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességek

3.1 fejezet Általános elõírások

3.1.1 Bevezetés

3.1.2 Helyes szállítási megnevezés

3.2 fejezet A veszélyes áruk felsorolása

3.2.1 Az „A” táblázat (A veszélyes áruk UN szám szerinti felsorolása)

3.2.2 A „B” táblázat: Az ADR anyagainak és tárgyainak betûrendes felsorolása

3.3 fejezet Egyes anyagokra vagy tárgyakra vonatkozó különleges elõírások

3.4 fejezet Korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességek

4. rész A csomagolásra és a tartányokra vonatkozó elõírások

4.1 fejezet A csomagolóeszközök, a nagyméretû csomagolóeszközök (IBC-k) és a nagycsomagolások használata

4.1.1 A 2, a 6.2 és a 7 osztály anyagainak kivételével a többi veszélyes áru csomagolóeszközbe, IBC-be és nagycsomagolásba történõ csomagolására vonatkozó általános elõírások

4.1.2 Kiegészítõ általános elõírások az IBC-k használatára

4.1.3 A csomagolási utasításokra vonatkozó általános elõírások

4.1.4 A csomagolási utasítások felsorolása

4.1.5 Különleges csomagolási elõírások az 1 osztály áruihoz

4.1.6 Különleges csomagolási elõírások a 2 osztályhoz

4.1.7 Különleges csomagolási elõírások a szerves peroxidokhoz (5.2 osztály) és a 4.1 osztály önreaktív anyagaihoz

4.1.8 Különleges csomagolási elõírások a fertõzõ anyagokhoz (6.2 osztály)

4.1.9 Különleges csomagolási elõírások a 7 osztályhoz

4.1.10 Különleges elõírások az egybecsomagolásra

4.2 fejezet A mobil tartányok használata

4.2.1 Általános elõírások a mobil tartányok használatára a 3–9 osztály anyagainak szállításához

4.2.2 Általános elõírások a mobil tartányok használatára a nem mélyhûtött, cseppfolyósított gázok szállításához

4.2.3 Általános elõírások a mobil tartányok használatára a mélyhûtött, cseppfolyósított gázok szállításához

4.2.4 Mobil tartány utasítások és különleges elõírások

4.3 fejezet A fémbõl gyártott rögzített tartányok (tartányjármûvek), leszerelhetõ tartányok, tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények, valamint battériás jármûvek és többelemes gázkonténerek (MEG-konténerek) használata

4.3.1 Alkalmazási terület

4.3.2 Az összes osztályra vonatkozó követelmények

4.3.3 A 2 osztályra vonatkozó különleges elõírások

4.3.4 A 3–9 osztályra vonatkozó elõírások

4.3.5 Különleges elõírások

4.4 fejezet A szálvázas mûanyag tartányok használata

4.4.1 Általános elõírások

4.4.2 Üzemeltetés

4.5 fejezet A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelõ tartányok használata

4.5.1 Használat

4.5.2 Üzemeltetés

5. rész Feladási eljárások

5.1 fejezet Általános elõírások

5.1.1 Alkalmazási terület és általános elõírások

5.1.2 Az egyesítõ csomagolások használata

5.1.3 Tisztítatlan, üres csomagolóeszközök (beleértve az IBC-ket és a nagycsomagolásokat), tartányok, ömlesztett árut fuvarozó kocsik és konténerek

5.1.4 Egybecsomagolás

5.1.5 Általános elõírások a 7 osztályra

5.2. fejezet Jelölés és bárcázás

5.2.1 A küldeménydarabok jelölése

5.2.2 A küldeménydarabok bárcázása

5.3 fejezet A konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobil tartányok és jármûvek nagybárcával és narancssárga táblával való megjelölése

5.3.1 Nagybárcák elhelyezése

5.3.2 Narancssárga tábla

5.3.3 Magas hõmérsékletû anyagok jelölése

5.4 fejezet Okmányok

5.4.1 Veszélyes áru szállítási okmányok és az azokkal összefüggõ információk

5.4.2 Konténer megrakási bizonyítvány

5.4.3 Írásbeli utasítás

5.4.4 Multimodális veszélyes áru nyomtatvány minta

5.5 fejezet Különleges elõírások

5.5.1 A 3. és 4. kockázati csoportba tartozó fertõzõ anyagok küldeményeire vonatkozó különleges elõírások

5.5.2 A füstölõszerrel fertõtlenített konténerekre és kocsikra vonatkozó különleges elõírások

6. rész A csomagolóeszközök, nagyméretû csomagolóeszközök (IBC-k), nagycsomagolások és tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó elõírások

6.1 fejezet Csomagolóeszközök gyártására és vizsgálatára vonatkozó elõírások

6.1.1 Általános elõírások

6.1.2 A csomagolóeszközök típusát jelölõ kód

6.1.3 Jelölés

6.1.4 A csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények

6.1.5 Elõírások a csomagolóeszközök vizsgálatára

6.1.6 A 6.1.5.2.6 pont szerinti standardfolyadékok nagy vagy közepes molekulatömegû polietilénbõl gyártott csomagolóeszközök kémiai összeférhetõségének vizsgálatához és az anyagok felsorolása amelyekkel a standard folyadékok egyenértékûnek tekinthetõk

6.2 fejezet A gáztartályok, az aeroszolok és a gázzal töltött, kisméretû tartályok (gázpatronok) gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények

6.2.1 A gáztartályokra vonatkozó általános követelmények

6.2.2 Szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartályok

6.2.3 Nem szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartályokra vonatkozó követelmények

6.2.4 Az aeroszolokra és a gázzal töltött kisméretû tartályokra

6.3 fejezet A 6.2 osztály anyagaihoz használt csomagolóeszközök gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények

6.3.1 Általános elõírások

6.3.2 A csomagolóeszközök vizsgálati követelményei

6.4 fejezet A 7 osztály küldeménydarabjainak és anyagainak gyártására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó követelmények

6.4.1 (fenntartva)

6.4.2 Általános követelmények

6.4.3 (fenntartva)

6.4.4 Az engedményes küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.5 Az ipari küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.6 Az urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.7 Az A típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.8 A B(U) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.9 A B(M) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.10 (fenntartva)

6.4.11 A hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.12 Vizsgálati eljárások és a megfelelõség bizonyítása

6.4.13 A biztonsági tartály és a sugárárnyékolás sértetlenségének vizsgálata és a biztonsági kritikusság értékelése

6.4.14 Ütközõlap ejtési vizsgálatokhoz

6.4.15 Vizsgálat a normális szállítási körülmények elviselésének bemutatására

6.4.16 Folyadékok és gázok szállítására tervezett A típusú küldeménydarabok kiegészítõ vizsgálata

6.4.17 Vizsgálatok a szállítás közben bekövetkezõ balesetekkel szembeni ellenálló képesség bemutatására

6.4.18 Fokozott vízbe merítési próba a 105A2-nél nagyobb aktivitást tartalmazó B(U) és B(M) típusú küldeménydarabokra és C típusú küldeménydarabokra

6.4.19 Hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok vízszivárgás-próbája

6.4.20 (fenntartva)

6.4.21 A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó csomagolóeszközök vizsgálata

6.4.22 A küldeménydarab minták és anyagok engedélyezése

6.4.23 Engedély iránti kérelmek és engedélyek a radioaktív anyagok szállításához

6.5 fejezet A nagyméretû csomagolóeszközök (IBC-k) gyártására és vizsgálatára vonatkozó elõírások

6.5.1 Minden IBC típusra vonatkozó általános elõírások

6.5.2 Jelölés

6.5.3 Különleges követelmények az IBC-kre

6.5.4 Vizsgálati követelmények az IBC-kre

6.6 fejezet A nagycsomagolások gyártására és vizsgálatára vonatkozó elõírások

6.6.1 Általános elõírások

6.6.2 A nagycsomagolások típusát jelölõ kód

6.6.3 Jelölés

6.6.4 Különleges követelmények a nagycsomagolásokra

6.6.5 Vizsgálati követelmények a nagycsomagolásokra

6.7 fejezet A mobil tartányok tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonatkozó elõírások

6.7.1 Alkalmazási terület és általános elõírások

6.7.2 A 3–9 osztály anyagainak szállításához használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények

6.7.3 A nem mélyhûtött, cseppfolyósított gázokhoz használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények

6.7.4 A mélyhûtött, cseppfolyósított gázokhoz használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények

6.8 fejezet A fémbõl gyártott, rögzített tartányok (tartányjármûvek), leszerelhetõ tartányok, tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények, valamint battériás jármûvek és többelemes gázkonténerek (MEG-konténerek) gyártására, szerelvényeire, típusjóváhagyására, vizsgálatára és jelölésére vonatkozó követelmények

6.8.1 Alkalmazási terület

6.8.2 Az összes osztályra vonatkozó követelmények

6.8.3 A 2 osztályra vonatkozó különleges elõírások

6.8.4 Különleges elõírások

6.8.5 A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású rögzített hegesztett tartányok, leszerelhetõ hegesztett tartányok és tankkonténerek hegesztett tartányai gyártási anyagaira és gyártására, valamint a 2 osztályba tartozó mélyhûtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt rögzített hegesztett tartányok, leszerelhetõ hegesztett tartányok és tankkonténerek hegesztett tartányai gyártási anyagaira és gyártására vonatkozó elõírások

6.9 fejezet A szálvázas mûanyagból gyártott, rögzített tartányok (tartányjármûvek), leszerelhetõ tartányok, tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények tervezésére, gyártására, szerelvényeire, típusjóváhagyására, vizsgálatára és jelölésére vonatkozó követelmények

6.9.1 Általános elõírások

6.9.2 Gyártás

6.9.3 Szerelvények

6.9.4 Típusvizsgálat és jóváhagyás

6.9.5 Vizsgálat

6.9.6 Jelölés

6.10 fejezet Hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelõ tartányok gyártására, szerelvényeire, típusjóváhagyására, vizsgálatára és jelölésére vonatkozó elõírások

6.10.1 Általános elõírások

6.10.2 Gyártás

6.10.3 Szerelvények

6.10.4 Vizsgálatok

7. rész A szállítás feltételeire, a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó elõírások

7.1 fejezet Általános elõírások

7.2 fejezet A küldeménydarabok szállításra vonatkozó elõírások

7.3 fejezet Az ömlesztett szállításra vonatkozó elõírások

7.4 fejezet A tartányos szállításra vonatkozó elõírások

7.5 fejezet A berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó elõírások

7.5.1 A berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó általános elõírások

7.5.2 Együvé rakási tilalom

7.5.3 (fenntartva)

7.5.4 Élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra vonatkozó óvintézkedések

7.5.5 A szállított anyag mennyiségének korlátozása

7.5.6 (fenntartva)

7.5.7 Árukezelés és elhelyezés

7.5.8 Kirakás utáni tisztítás

7.5.9 Dohányzási tilalom

7.5.10 Az elektrosztatikus töltések felhalmozódásának elkerülése

7.5.11 Egyes osztályokra vagy bizonyos árukra vonatkozó kiegészítõ elõírások

„B” MELLÉKLET

A SZÁLLÍTÓESZKÖZÖKRE ÉS A SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

8. rész A jármû személyzetére, a felszerelésre, az üzemeltetésre és az okmányokra vonatkozó követelmények

8.1 fejezet Általános követelmények a szállítóegységekre és a jármûvön tartandó felszerelésekre

8.1.1 Szállítóegységek

8.1.2 A szállítóegységen tartandó okmányok

8.1.3 A nagybárcák alkalmazása és a jelölés

8.1.4 Tûzoltó eszközök

8.1.5 Egyéb felszerelések

8.2 fejezet A jármû személyzet képzésére vonatkozó követelmények

8.2.1 A gépjármûvezetõk képzésére vonatkozó általános követelmények

8.2.2 A jármûvezetõk képzésére vonatkozó különleges követelmények

8.2.3 A veszélyes áruk közúti szállításában résztvevõ, a 8.2.1 szakaszban említett gépjármûvezetõn kívüli személyek képzése

8.3 fejezet A jármûvek személyzetére vonatkozó követelmények

8.3.1 Utasok szállítása

8.3.2 A tûzoltó eszközök használata

8.3.3 Küldeménydarabok felnyitásának tilalma

8.3.4 Hordozható világítókészülék

8.3.5 Dohányzási tilalom

8.3.6 A motor mûködtetése be- és kirakás alatt

8.3.7 Rögzítõfék használata

8.4 fejezet A jármûvek felügyeletére vonatkozó követelmények

8.5 fejezet Kiegészítõ követelmények egyes osztályokra vagy anyagokra

9. rész A jármûvek szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó követelmények

9.1 fejezet A jármûvek szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó általános követelmények

9.1.1 Általános elõírások

9.1.2 Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX és az AT jármûvek jóváhagyása

9.2 fejezet Az alapjármûvek szerkezetére vonatkozó követelmények

9.2.2 Villamos felszerelés

9.2.3 Fékberendezés

9.2.4 Tûzveszély kiküszöbölése

9.2.5 Sebességkorlátozó készülék

9.2.6 A pótkocsik kapcsolószerkezete

9.3 fejezet Kiegészítõ követelmények az EX/II és az EX/III (kész, ill. befejezett) jármûvekre

9.3.1 A jármûszekrény gyártásához használt anyagok

9.3.2 Belsõ égésû fûtõberendezés

9.3.3 EX/II jármû

9.3.4 EX/III jármû

9.3.5 A raktér és a motor

9.3.6 A raktér és a kipufogó rendszer

9.3.7 Villamos berendezések

9.4 fejezet Kiegészítõ követelmények a veszélyes árut küldeménydarabokban szállító (kész, ill. befejezet t) jármûvek (kivéve az EX/II és EX/III jármûvek) felépítményének szerkezetére

9.5 fejezet Kiegészítõ követelmények a szilárd veszélyes árut ömlesztve szállító (kész, ill. befejezet t) jármûvek felépítményének szerkezetére

9.6 fejezet Kiegészítõ követelmények a 4.1 osztályba tartozó önreaktív anyagok és az 5.2 osztályba tartozó szerves peroxidok hõmérséklet-szabályozással történõ szállítására szolgáló (kész, ill. befejezet t) jármûvek felépítményének szerkezetére

9.7 fejezet Kiegészítõ követelmények tartányjármûvekre (rögzített tartányokra), az 1 m3-nél nagyobb befogadóképességû battériás jármûvekre, a veszélyes árut 1 m3-nél nagyobb befogadóképességû leszerelhetõ tartányban, 3 m3-nél nagyobb befogadóképességû tankkonténerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben való szállítására szolgáló (kész, ill. befejezet t) jármûvekre (FL, AT, OX jármûvek)

9.7.1 Általános elõírások

9.7.2 A tartányokra vonatkozó követelmények

9.7.3 Rögzítõ elemek

9.7.4 Az FL jármûvek földelése

9.7.5 A tartányjármûvek stabilitása

9.7.6 A jármûvek hátsó védelme

9.7.7 Belsõ égésû fûtõberendezés

9.7.8 Villamos berendezések

„A” MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK ÉS A VESZÉLYES ANYAGOKRA ÉS TÁRGYAKRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK

2. RÉSZ

OSZTÁLYOZÁS

2.1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK

2.2. FEJEZET

AZ EGYES OSZTÁLYOKRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

2.3. FEJEZET

VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

3. RÉSZ

A VESZÉLYES ÁRUK FELSOROLÁSA, KÜLÖNLEGES ELÕÍRÁSOK ÉS KORLÁTOZOTT MENNYISÉGBEN CSOMAGOLT VESZÉLYES ÁRUKRA VONATKOZÓ MENTESSÉGEK

3.1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK

3.2. FEJEZET

A VESZÉLYES ÁRUK FELSOROLÁSA

3.3. FEJEZET

EGYES ANYAGOKRA VAGY TÁRGYAKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELÕÍRÁSOK

3.4. FEJEZET

KORLÁTOZOTT MENNYISÉGBEN CSOMAGOLT VESZÉLYES ÁRUKRA VONATKOZÓ MENTESSÉGEK

4. RÉSZ

A CSOMAGOLÁSRA ÉS A TARTÁNYOKRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

4.1 FEJEZET

A CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, A NAGYMÉRETÛ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK (IBC-K) ÉS A NAGYCSOMAGOLÁSOK HASZNÁLATA

4.2 FEJEZET

A MOBIL TARTÁNYOK HASZNÁLATA

4.3 FEJEZET

A FÉMBÕL GYÁRTOTT, RÖGZÍTETT TARTÁNYOK (TARTÁNYJÁRMÛVEK), LESZERELHETÕ TARTÁNYOK, TANKKONTÉNEREK ÉS TARTÁNYOS CSEREFELÉPÍTMÉNYEK, VALAMINT BATTÉRIÁS JÁRMÛVEK ÉS TÖBBELEMES GÁZKONTÉNEREK (MEG-KONTÉNEREK) HASZNÁLATA

4.4 FEJEZET

A SZÁLVÁZAS MÛANYAG TARTÁNYOK HASZNÁLATA

4.5 FEJEZET

A HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ, VÁKUUMMAL ÜZEMELÕ TARTÁNYOK HASZNÁLATA

5. RÉSZ

FELADÁSI ELJÁRÁSOK

6. RÉSZ

A CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, NAGYMÉRETÛ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK (IBC-K), NAGYCSOMAGOLÁSOK ÉS TARTÁNYOK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

6.1 FEJEZET

A CSOMAGOLÓESZKÖZÖK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

6.2 FEJEZET

A GÁZTARTÁLYOK, AZ AEROSZOLOK ÉS A GÁZZAL TÖLTÖTT, KISMÉRETÛ TARTÁLYOK (GÁZPATRONOK) GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.3 FEJEZET

A 6.2 OSZTÁLY ANYAGAIHOZ HASZNÁLT CSOMAGOLÓESZKÖZÖK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.4 FEJEZET

A 7 OSZTÁLY KÜLDEMÉNYDARABJAINAK ÉS ANYAGAINAK GYÁRTÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.5 FEJEZET

A NAGYMÉRETÛ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK (IBC-K) GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

6.6 FEJEZET

A NAGYCSOMAGOLÁSOK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

6.7 FEJEZET

A MOBIL TARTÁNYOK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

6.8 FEJEZET

A FÉMBÕL GYÁRTOTT, RÖGZÍTETT TARTÁNYOK (TARTÁNYJÁRMÛVEK), LESZERELHETÕ TARTÁNYOK, TANKKONTÉNEREK ÉS TARTÁNYOS CSEREFELÉPÍTMÉNYEK, VALAMINT BATTÉRIÁS JÁRMÛVEK ÉS TÖBBELEMES GÁZKONTÉNEREK (MEG-KONTÉNEREK) GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.9 FEJEZET

A SZÁLVÁZAS MÛANYAGBÓL GYÁRTOTT, RÖGZÍTETT TARTÁNYOK, (TARTÁNYJÁRMÛVEK), LESZERELHETÕ TARTÁNYOK, TANKKONTÉNEREK ÉS TARTÁNYOS CSEREFELÉPÍTMÉNYEK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.10 FEJEZET

HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ, VÁKUUMMAL ÜZEMELÕ TARTÁNYOK GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

7. RÉSZ

A SZÁLLÍTÁS FELTÉTELEIRE, A BERAKÁSRA, A KIRAKÁSRA ÉS AZ ÁRUKEZELÉSRE VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

„B” MELLÉKLET

A SZÁLLÍTÓESZKÖZÖKRE ÉS A SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK

8. RÉSZ

A JÁRMÛ SZEMÉLYZETÉRE, FELSZERELÉSÉRE, ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS AZ OKMÁNYOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

9. RÉSZ

A JÁRMÛVEK SZERKEZETÉRE ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

2. számú melléklet a 28/2002. (XII. 9.) GKM rendelethez

A Megállapodás mellékleteinek egyes bekezdéseit, illetve pontjait Magyarországon a belföldi forgalomban a következõ eltérésekkel, ill. kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Szerkesztette: Lajkó Gábor