VESZÉLYES ÁRU RAKTÁRLOGISZTIKA
Egyesek szerint a veszélyes áru raktárlogisztika jó üzlet, mások úgy vélik, hogy túl keskeny a
pálya és igen nagy invesztíciót igényel. Mindenestre tény, hogy Európa szerte „gomba” mód
szaporodnak a speciális veszélyes áruk kezelésére alkalmas raktárak, logisztikai központok.
Alfréd Talke a BASF logiszikára 2005. augusztusi átadással indít egy
2– es
raktárbázist Schwarzheide - ban, melyből
gyúlékony folyadékok tárolására is
alkalmas hőmérsékletszabályozott rész. A beruházás 5 mill. EUR, az üzlet 25 éves futamidőre
lett tervezve.
A hamburgi Beiersdorf 15.500 palettahelyes magasraktára 6 mill. EUR-ba került.
Különlegessége az un. Oxy Reduckt, mely az automatizált tárlórészben 15% alá csökkenti az
oxigénkoncentrációt.
A BASF 119x45x34 m-es lakkraktára napi 2000 paletta veszélyes árut képes kezelni.
Összkapacitása 30.500 palettahely.
Nyilvánvaló, hogy a „vegyipari outsourcing” a „Just-in-Time” szállítások leginkább a
veszélyes áru raktárakat terhelik. Megfelelő mennyiségű és minőségű veszélyes áru elosztó
központra van szükség szerte Európában és Magyarországon is, hogy a vegyipar elvárásait a
logisztikai szolgáltatás terén teljesíteni lehessen.
Az európai vegyipar Kínára figyel. Kínában nagyon alacsonyak a vegyszerek előállítási
költségei. Ma már minden szinte „Made in China”. „Aki ma Kínába beruház az nyolc év
előnyre tesz szert, aki csak nyolc év múlva fog beruházni az nyolc évvel lemarad”- mondja a
Degussa.
Térség
2000
2008
EU
33.9%
31.8% (-2.1%)
USA + Kanada
21%
18.9% (-2.1%)
Japán
12.5%
10.1% (-2.4%)
Kína
15.3%
20.4% (+5.1%)
Egyéb
17.3%
19.1% (+1.8%)
A világ vegyiparának alakulása 2008-ra a finomvegyszerek és speciális kemikálik terén
Ha valaki 10.000 Tonna kapacitású vegyszer gyártó üzemet kíván építeni Európában az 20
mill. EUR inveszticót igényel. Kínában ugyanez 5 mill. EUR-ba kerül. Bár Kínában 105 fő
élő munkaerővel üzemel a gyár, addig Európában 35 fő a létszám, de még így is az Európai
összköltségnek csak az 55%- át éri el.
Azt lehet mondani, hogy finomvegyszerek terén, Kínában 23-64% közötti az összköltség az
Európaihoz viszonyítva.
Mindezek meghatározzák a vegyipari kereskedelem irányát, növelik a távol kelet szerepét, és
ez kihat a veszélyes áru logisztikára is. Nemcsak veszélyes áru logisztikai raktárakra, hanem
átrakó - és kombi terminálokra is szükség van ahhoz, hogy a vegyipari igények megfelelő
módon kezelhetők legyenek.
Az útirányokra és a kombi forgalomra kihat a német útadó bevezetése is. Frankfurt és
Hamburg közel azonos távolságra van egymástól, mint Frankfurt és Rotterdam ugyanakkor az
útadóban jelentős különbségek mutatkoznak. Vasúton még kedvezőbb a Benelux – kikötőket
használni az olcsóbb szállítás miatt mint a német kikötőket..
Példa egy veszélyes áru konténer szállításra
Közlekedéshordozó
Kombinált forgalomban
Közúton
honnan
Hamburgi kikötő
át
Nürnberg
-
hová
Bamberg
Adóköteles út
Maut
15,75 EUR
80,39 EUR
Kombi
20,64EUR(50TEU/vonat)
-
Úthasználati Költség
36.39 EUR
80,39 EUR
A vegyipari termékek-félkész termékek „visszaszállítása” Európába – a távol keleti
kereskedelem - bonyolulttá teszi a veszélyes árukkal kapcsolatos logisztikai feladatokat. Az
európai veszélyes áru szállítási előírások, elsősorban az ADR és a RID alkalmazása a tengeri
előírásokkal, az IMDG - kódexel összefüggésben számtalan szakmai problémát vet fel.
Például az UN0336 1.4G osztályozású veszélyes áru mely papírdobozokba lett csomagolva az
ADR szerint együtt szállítható az UN3051 4.2(4.3) osztályozású veszélyes áruval, mely
kisebb méretű tankkonténerben van. Azaz egy konténerben el lehet helyezni a kétféle
veszélyes árut. De ez az IMDG – kódex szerint nem lehetséges, tilos.
A SEVESO II – 96/82/EK Direktíva- irányelv módosítása is kihat a veszélyes áru logisztikai
raktárakra és átrakó terminálokra.
A módosítások érintik az alsó és felső küszöbértékek mennyiségi határait is. A mennyiségek –
jelentős mértékben - csökkennek.
Magyarországon jelenleg 107 veszélyes üzemet tartanak nyilván, melyből 62 alsó
küszöbértékű és 44 felső küszöbértékű veszélyes üzem. Budapesten 12 alsó küszöbértékű
üzemet és 4 felső küszöbértékű üzemet tartanak nyílván. Ezek között logisztikai szolgáltatók
és raktározással foglalkozó cégek nincsenek. A küszöbértékek csökkenése azzal jár, hogy a
SEVESO II köteles üzemek száma nőni fog.
A vegyipari cégek a SEVESO II szerinti küszöbmennyiségeken belül próbálnak készletezni,
ami egy intenzív logisztikai hátteret igényel, hogy a kritikus vegyszerekből éppen csak annyi
legyen az üzemben, amennyi a gyártáshoz szükséges. A mennyiségi határok csökkentésével
ez a probléma csak fokozódik majd.
Ugyanakkor a budapesti és jelentősebb vidéki veszélyes üzemek is „beszorultak” a városba.
Nincs igazán lehetőség így a terjeszkedésre városon belül.
A legkritikusabb terület – főleg a növényvédő szer üzletágak - az ADR UN3077 és UN3082
környezetre veszélyes anyagok köre. Ezek a veszélyes anyagok és készítményekre vonatkozó
szabályozás szerint gyakran tartoznak az R50, R50/53, R51/53 kockázati (Risk)
mondatokhoz.
SEVESO II mennyiségi határok változásai 2005.07.01-től:
Alsó küszöbérték
Felső küszöbérték
R mondat
2005.06.30-ig
2005.07.01-től
2005.06.30-ig
2005.07.01-től
50,50/53
>200T
>100T
>500T
>200T
51/53
>500T
>200T
>2.000T
>500T
A vegyipar elvárásainak megfelelő gyakorlatban is jól működő veszélyes áru logisztikai
raktárak tervezése és üzemeltetése ma a VCI koncepció alapján történik.
VCI Raktárspecifikus osztályozási rendszere veszélyes áru logisztikai raktárakban:
1 Raktárosztály: Robbanó anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik. Az OBM –
Országos Bányaműszaki Felügyelet az illetékes hatóság a robbanóanyagokkal kapcsolatos
osztályozásban és követelményrendszerben.
2A Raktárosztály: Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok
Az ADR osztályozáshoz képest egyes anyagok raktárspecifikus hozzárendelése eltérő.
Például: Hidrogén cianid, Hidrogén fluorid.
2.B Raktárosztály: Aeroszolok
Az Aeroszolok a 94/1/EK direktíva szerint meghatározott veszélyes áruk. Az ADR 2 osztálya
szerinti UN1950 azonosító szám szerinti veszélyes árukat raktárspecifikusan külön kell
kezeleni.
3.A Raktárosztály: Gyúlékony folyadékok
Az ADR osztályozáshoz képest eltérő raktárspecifikus szempontok is érvényesülnek.
Például: vízzel való oldhatóság kérdése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat(OTSZ) és a
kapcsolódó tűzvédelmi előírások meghatározó jelentőséggel bírnak.
Az ADR szerinti viszkózus anyagok(egyes festékek és paszták), melyek lobbanáspontja és
oldószer szétválási próbája alapján már nem tartoznak a 3.A osztályba azokat a 10 osztályhoz
kell rendelni.
Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.
3.B Raktárosztály: Éghető folyadékok
Az ADR osztályozáshoz képest eltérő raktárspecifikus szempontok is érvényesülnek.
Például: vízzel való oldhatóság kérdése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat(OTSZ) és a
kapcsolódó tűzvédelmi előírások meghatározó jelentőséggel bírnak.
A 10 osztályba tartoznak az 55 oC-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, melyek vízzel
keverednek. Az ADR 3(III) anyagai között ilyen anyagokkal találkozni lehet.
Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.
4.1A Raktárosztály: Gyúlékony szilárd anyagok
Az osztályozás egy része az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.
Az önreatív és érzéketlenített robbanóanyagok tartoznak ebbe a csoportba illetve a
robbanóanyagokra vonatkozó előírások szerint az I-III robbanóanyag raktárcsoport anyagai.
4.1B Raktárosztály: Gyúlékony szilárd anyagok
Az osztályozás egy része az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.
Figyelembe kell venni továbbá a 92/69/EK direktívát és az égésszám meghatározására
vonatkozó módszereket. (Égésszám: 6).
Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.
4.2 Raktárosztály: Öngyúlladásra hajlamos anyagok
Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.
Vizsgálatok a 92/69/EK direktíva A13 előírásai szerint.
4.3 Raktárosztály: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai biztonságra
vonatkozó előírások szerint történik.
5.1A Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai biztonságra
vonatkozó előírások szerint történik.
Az UN szám szerinti az erősen gyújtó hatású anyagok raktárosztálya. Például: UN1445
Bárium klorát.
5.1B Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai biztonságra
vonatkozó előírások szerint történik.
Az UN szám szerinti a gyújtó hatású anyagok raktárosztálya. Például: UN1446 Bárium nitrát
vagy UN1466 Vas nitrát.
Az ammónium- nitrát tartalmú műtrágyák. Csoportosításuk bonyolult A-E –ig. meghatározó
az ammónium – nitrát tartalom és az egyéb összetevők aránya.
5.2 Raktárosztály: Szerves Peroxidok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.
6.1A Raktárosztály: Éghető mérgező anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai
biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.
Nagyon mérgező és mérgező anyagok melyek vízzel keverednek és lobbanáspontja 55
o
C-nál
magasabb, vagy vízzel nem keverhető anyagok, melyek lobbanáspontja 100
o
C-nál magasabb.
Szilárd anyagoknál az égésszám:2,3,4,5.
6.1B Raktárosztály: Nem éghető mérgező anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai
biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.
Szilárd anyagok égésszáma: 1.
6.2 Raktárosztály: Fertőző anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.
7 Raktárosztály: Radioaktív anyagok
Az OAH – Országos Atomenergia Hivatal az illetékes hatóság.
8A Raktárosztály: Éghető maró anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai
biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.
Maró anyagok melyek vízzel keverednek és lobbanáspontja 55
o
C-nál magasabb, vagy vízzel
nem keverhető anyagok, melyek lobbanáspontja 100
o
C-nál magasabb.
Szilárd anyagoknál az égésszám:2,3,4,5.
Az ADR 3 osztályában illetve a 3A és 3B raktárosztályban is vannak maró anyagok.
8.B raktárosztály. Nem éghető maró anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai
biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.
Szilárd anyagok égésszáma: 1.
9 Raktárosztály: -
10 Raktárosztály: Éghető folyadékok kivéve 3A és 3B-t
Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és a kémiai
biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.
Vízzel keverednek és lobbanáspontja 55
o
C-nál magasabb, vagy vízzel nem keverhető
anyagok, melyek lobbanáspontja 100
o
C-nál magasabb.
Lobbanáspontmeghatározás 92/62/EK Diretíva A9 módszere alapján.
11 Raktárosztály: Éghető szilárd anyagok
Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és a kémiai
biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.
Kevésbé mérgező szilárd anyagok(pl.ADR 6.1(III) és UN3077 ide tartozhat. A nem veszélyes
áruk is ide sorolandók. Például papírgöngyöleg vagy faraklapok.
12 Raktárosztály: Nem éghető folyadékok
Kevésbé mérgező szilárd anyagok(pl.ADR 6.1(III) és UN3082 ide tartozhat. A nem veszélyes
áruk is ide sorolandók.
13 Raktárosztály: Nem éghető szilárd anyag
Kevésbé mérgező szilárd anyagok (pl. ADR 6.1(III) és UN3077 ide tartozhat. A nem
veszélyes áruk is ide sorolandók. Például üres fémhordók
Halmazállapot megjelölése:
Azoknál a raktárosztályoknál, melyeknél a halmazállapot (szilárd vagy folyékony) az
elnevezésből nem egyértelműen meghatározott, az osztály után szilárd anyag esetén „S” betűt
folyadék esetén pedig „L” betűt kell írni. Például 6.1A(S) vagy 6.1A(L).
Együttraktározási tilalom előírásai:
Az együtt tárolási lehetőségek a raktárosztály alapján vannak szabályozva. A rendszer
bonyolult, a szabályozás több szintű.
A. Elkülönítési előírások (szeparálási kötelezettség):
Ebben az esetben külön raktárban vagy külön raktárszakaszokban kell tárolni a különböző
anyagokat. A külön raktárszakaszt legalább F90 tűzállóságú fallal kell leválasztani. Ezzel
gyakorlatilag külön tűzszakaszokban tárolhatók csak az elkülönítésre kötelezett anyagok.
B. Elválasztási előírások (elválasztási kötelezettség):
Ebben az esetben ugyanabban a raktárban vagy raktárszakaszban tárolhatók a különböző
anyagok, de megfelelő távolságot vagy fizikai gátat ( pl. fallal elválasztás, LGK12 vagy
LGK13 raktárosztályú áru közbenső betárolása) kell képezni az elválasztásra kötelezett áruk
között.
C. Csoport és anyagspecifikus követelmények:
Egyrészt az együttraktározási táblázat hivatkozásai szerint különleges szempontokat (1-18)
kell figyelembe venni.
Másrészt a Biztonsági adatlap szerinti anyagspecifikus követelményeket és biztonsági
előírásokat is figyelembe kell venni.
A tárolt mennyiség függvényében lehetőség van bizonyos engedményekre, az
együttraktározási tilalomra vonatkozó előírásokban.
Kármentő alkalmazása az árufogadás és raktározás során és padozat :
Nagyon lényeges, hogy szállítási, azaz UN típusjóváhagyott csomagolásokban vagy nem
szállítási csomagolásokban, történik a tárolás. Például 24%-os Etanol oldat 1000L
mennyiségben egy UN típusjóváhagyott IBC – ben nincs különleges követelmény. De abban
az esetben, ha nem UN típusjóváhagyott csomagolásban, van az etanol oldat, akkor a
padozatra és kármentőre vonatkozó követelmények már megjelennek.
A 24%-os etanol oldatról azt kell tudni, hogy nem veszélyes áru. Mégis, ha a veszélyes áru
előírásoknak megfelelő szállítási csomagolásokban tárolják, akkor egyszerűbb a szállítási
láncba bekapcsolni.
Ha egy IBC tartálytestét a kezelés során egy targonca villával véletlenül kiszúrják akkor a
teljes tartalom egy része kifolyhat. Kármentő tartály szükséges, feltéve, ha a kezelőszemélyzet felkészült a tömítetlenség megszüntetésére.
Írta:Sárosi György Veszélyesáru Szakértő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése